Az alábbi ügy igen tanulságos láthatjátok benne a helyi Fidesz működését és töketlenségét ami kapcsán végre kell hajtani mindent, a korábbi barátság nem számít, jól mutatja be Dr. Rébeli-Szabó Tamás mocskos lelkét, nemhiába kaptad vissza a sorstól Tamáskám, amit kaptál, tudod az asszony.
Nyugodtan felköphetnél és aláállhatnál, egy aljadék ember vagy, pénzért az anyádat megbasznád ha tudnád, jellem az nincs.
Csongrád megyére kiterjedő illetékességgel Vidovicsné Szabó Tünde szerepel. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy Vidovicsné Szabó Tünde jogosult-e a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére.
A helyes válasz nem te leszbikus kis kurva, aki a kutyád seggét nyalod!
Az ügy száma: Kvk.IV.37.958/2019/2.
Kvk.IV.37.958/2019/2. számú határozat
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség
A kérelmező képviselője: Dr. Rébeli-Szabó Tamás ügyvéd
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 295/2019. számú határozata
Rendelkező rész
Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 295/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület 2019. augusztus 21-én a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) benyújtott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 7. melléklete szerinti P3-as formanyomtatványon kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán. A TVB a Szentesi Polgári Szövetség Egyesületet a 16/2019. (VIII. 23.) számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.
[2] A kérelmező 2019. augusztus 26-án fellebbezéssel élt a TVB határozatával szemben. Az érintettség indokolásaként jelölő szervezeti minőségére hivatkozott. Álláspontja szerint az, hogy a TVB a támadott határozattal a kérelmezőhöz hasonló nevű és emblémájú szervezetet vett nyilvántartásba hátrányosan befolyásolja az érdekeit. Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját, a 3. § 3. pont c) alpontját, a 132. §-t, a 133. § (2) bekezdését és a 134. §-át jelölte meg. A „Szentesi Polgári Szövetség Egyesület” jogelődje az „Árvácskák Mindenkiért Egyesület” a közgyűlését 2019. július 12-én tartotta meg. Ezen fogadta el az új elnökségét és alapszabályát, a létesítő okirat kelte pedig 2019. augusztus 5. volt. Az alapszabály változása következtében a kérelmező szerint az egyesület politikai tevékenységet gyakorlóvá vált, holott ezt megelőzően az Árvácska Mindenkiért Egyesület általános civil szervezet volt, politikai tevékenységtől mentesen működött. A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület a választás kitűzésekor eszerint nem szerepelt jogerősen a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, ekként pedig nem is lehetett volna nyilvántartásba venni azt jelölő szervezetként.
[3] A kérelmező álláspontja szerint azért is törvénysértő a TVB döntése, mert a jelölő szervezetek nyilvántartásában már szereplő FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség szentesi jelöltjei vonatkozásában megtévesztő a Szentesi Polgári Szövetség neve, a rövidített neveként alkalmazott teljes neve, valamint logója is.
[4] A kérelmező fellebbezéséhez csatolt egy dokumentumot, amelyben Vidovicsné Szabó Tünde a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a szervezeteknek a TVB határozata ellen benyújtott fellebbezéséhez kapcsolódóan, a képviseleti jogát igazoló meghatalmazás „leadásra került a jegyzőnél Szegeden, melyet Kubatov Gábor adott részére”. A Csongrád Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) a fellebbezés felterjesztése során megküldte a Vidovicsné Szabó Tünde részére a TVI-nél leadott meghatalmazást.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 295/2019. számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB megállapította, hogy a fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség nyújtotta be. A fellebbezés adatai szerint a másodfokú eljárásban a jelölő szervezetet Vidovicsné Szabó Tünde képviseli. A fellebbezéshez csatolt dokumentum szerint nevezett a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére a Kubatov Gábortól kapott meghatalmazás alapján jogosult, amely a fellebbezést megelőzően leadásra került a választási szerveknél. A TVI a fellebbezés felterjesztése során megküldött, egy dr. Kerényi Jánostól származó, 2019. augusztus 19-én kelt meghatalmazást, amelyen meghatalmazottként Csongrád megyére kiterjedő illetékességgel Vidovicsné Szabó Tünde szerepel. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy Vidovicsné Szabó Tünde jogosult-e a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére.
[6] A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai szerint Vidovicsné Szabó Tünde nem törvényes képviselője FIDESZ – Magyar Polgári Szövetségnek. Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság a választási informatikai rendszer adatait vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Ve. 4. melléklete szerint az tartalmazza a jelölő szervezet által meghatalmazott személyeket. A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt törvényes képviselői a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában foglaltaknak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazták Kubatov Gábort, hogy a jelölő szervezetek nevében területi korlátozás nélkül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán teljes jogkörrel eljárjon. Kubatov Gábor a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelő meghatalmazásban a két jelölő szervezettől kapott képviseleti jogát tovább delegálta többek között dr. Kerényi Jánosra, oly módon, hogy nevezett a jelölő szervezetek képviseletére Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye területén jogosult. Mindezek alapján megállapítható, hogy dr. Kerényi János jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére Csongrád megyében.
[7] A fellebbezéshez felterjesztett iratok szerint dr. Kerényi János képviseleti jogát szintén tovább kívánta delegálni kizárólag Csongrád megye tekintetében Vidovicsné Szabó Tünde részére. A meghatalmazáson szerepelnek a meghatalmazó személyes adatai (név, személyi azonosító, lakcím) és a meghatalmazott személyes adatai, az illetékességre vonatkozó korlátozás, valamint 2 tanú neve, lakcíme és aláírása, valamint a meghatalmazás érvényességére vonatkozó rendelkezés. A meghatalmazáson azonban nem került feltüntetésre, hogy dr. Kerényi János, mely jelölő szervezet, illetve szervezetek tekintetében gyakorolt képviseleti jogát ruházza tovább Vidovicsné Szabó Tündére. A Bizottság álláspontja szerint mivel a meghatalmazás nem tartalmazza, hogy a meghatalmazott mely jelölő szervezet, illetve jelölő szervezetek képviseletére jogosult, az nem felel meg a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában írtaknak, ennél fogva Vidovicsné Szabó Tünde nem volt jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére és annak nevében fellebbezés előterjesztésére.
[8] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés iratai szerint Vidovicsné Szabó Tünde szabályos meghatalmazás hiányában nem volt jogosult a fellebbezési eljárás során a fellebbezést benyújtó jelölő szervezet képviseletére, ezért az általa benyújtott jogorvoslati kérelmet, mint nem az arra jogosulttól származót a Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, és változtassa meg.
[10] A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettség alátámasztásaként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán történő jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott, valamint arra, hogy a jelölő szervezet ugyanazon választókerületben kíván jelöltet állítani, ahol a Szentesi Polgári Szövetség is szeretné kifejteni működését.
[11] A kérelmező kijelentette, hogy a dr. Kerényi János által adott meghatalmazás a TVB részére leadásra került, azt befogadták hiánypótlási felhívás nélkül. Dr. Kerényi Jánost Kubatov Gábor pártigazgató hatalmazta meg, akinek az általános meghatalmazása rögzítésre is került a választási informatikai rendszerben. Dr. Kerényi János a nevére szóló meghatalmazás alapján adott újabb meghatalmazást a kérelmező képviselője részére. Álláspontja szerint a dr. Kerényi János részére adott 3 megyére vonatkozó meghatalmazás alapján Vidovicsné Szabó Tünde részére adott meghatalmazás nyilvánvalóan Csongrád megyére történő leszűkítése a Kubatov Gábortól kapott meghatalmazáson alapulhatott kizárólagosan, így az arra is lett alapozva. Mellékeltek két meghatalmazást is a fellebbezéshez.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] A Kúria a kérelmező érintettségét az ügyben elfogadta a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint.
[14] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező képviseleti jogosultsága a fellebbezési eljárásban megállt-e.
[15] A fellebbezéshez felterjesztett iratok szerint dr. Kerényi János képviseleti jogát tovább kívánta delegálni kizárólag Csongrád megye tekintetében Vidovicsné Szabó Tünde részére. A meghatalmazáson azonban nem került feltüntetésre, hogy dr. Kerényi János, mely jelölő szervezet, illetve szervezetek tekintetében gyakorolt képviseleti jogát ruházza tovább Vidovicsné Szabó Tündére. A Kúriának az NVB-vel egyező álláspontja szerint, mivel a fellebbezési eljárásban a meghatalmazás nem tartalmazza, hogy a meghatalmazott mely jelölő szervezet, illetve jelölő szervezetek képviseletére jogosult, az nem felel meg a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában írtaknak, ennél fogva Vidovicsné Szabó Tünde nem volt jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére és annak nevében fellebbezés előterjesztésére.
[16] A Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a meghatalmazott a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat Ve.-n túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. 6:11. §-a határozza meg a képviselet fogalmát, amely szerint a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. A Ptk. 6:15. §-a rendelkezik a meghatalmazásról, amelynek (1)–(3) bekezdései szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz, vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
[17] A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelölő szervezet megnevezése mellőzhetetlen.
[18] A jelen felülvizsgálati eljárásban becsatolt meghatalmazásnak az elsőfokú eljárásra – visszamenőlegesen – hatálya nincsen, hiszen az akkori jogellenességet ez a körülmény nyilvánvalóan nem orvosolja. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a határozat meghozatalakor fennálló tények és jogszabályok alapján vizsgálja felül. Az ügy irataiból megállapítható – de a felülvizsgálati kérelem sem cáfolta –, hogy a határozat meghozatalakor a csatolt meghatalmazáson a meghatalmazott neve nem szerepelt.
[19] A Kúria minderre való tekintettel, a hatásköre gyakorlására jelen ügykörben irányadó Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontjára figyelemmel, az NVB 295/2019. számú határozatát helybenhagyta.
Záró rész
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó Knptv. 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján döntött, tekintetbe véve ugyanezen jogszabályi szakasz (2) és (3) bekezdését is. Mivel a kérelmező nem nyilatkozott a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállásáról, ezért az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentesség jelen eljárásban nem illette meg. Az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért a kérelmező viseli.
[22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 4.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró