Hajléktalanszálló-Szentesen kiállunk az elesettekért – de vajon a vezetőink is? – Szentesi Skacok

Szentes főutcáján emberek panaszát hallgatni nem kényelmes dolog. Az öt hajléktalan ember története bántalmazásról, pénzelvételről és kiszolgáltatottságról szólt. Ezek olyan szavak, amelyeket nem lehet félvállról venni, mert a legelesettebbek életéről van szó.

Erről írtunk is és videót is tettünk közzé.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0JF8eWrRAUyzz5pDnWVjnsKP9QtTgdmLu89wLkDcpTeTZZuf6vUhvMWce7qp1JFiVl&id=61558061074916

A közérdekű bejelentés lényege, hogy ha bárki tudomást szerez visszaélésről, kötelessége jelezni – nem magáért, hanem a közösségért. Ez törvény által védett jog és állampolgári felelősség.

Mi történt Szentesen? A 2025. májusi bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint ahelyett, hogy a hajléktalanok panaszait kivizsgálták volna, a testület tagjai arról vitatkoztak, kit kellene feljelenteni rágalmazásért és hitelrontásért. A vezetők egy része nem a jelzések tartalmára, hanem a hírhozóra fordította figyelmét.

Ez méltatlan reakció. Egy város vezetőinek első dolga az lenne, hogy megköszönjék a jelzést, és azonnali, független vizsgálatot indítsanak. Mert ha a bejelentő elhallgattatására költenek energiát, az üzenet világos: a gyengék hangja nem számít.

Pedig Szentes jövője éppen azon múlik, hogy hogyan bánunk a legkiszolgáltatottabbakkal. Ha őket sem védjük meg, akkor a város jó híre sem védhető.

Ezért ki kell mondani: aki a közérdekű bejelentőt támadja, az nem méltó arra, hogy a köz szolgálatában üljön pozícióban. A tisztességes vezető nem fenyeget, nem elhallgattat, hanem kivizsgál és cselekszik.

Szentes városának nem szégyenkeznie kellene, hanem büszkének lennie arra, hogy akadnak emberek, akik mernek szólni az igazságtalanság ellen.

A hajléktalan emberek Szentesen nem védelmet, hanem gyanúsítgatást kapnak. Ahelyett, hogy köszönetet mondanának a jelzésért – hiszen ez az állampolgári kötelesség –, a város vezetői arról beszélnek, hogy „rágalmazás” történt. Ez a hozzáállás méltatlan bármilyen közszereplőhöz.

Aki a hajléktalanok panaszát elhallgattatja, az nemcsak őket árulja el, hanem Szentes egész városát. A jó hírnév nem attól lesz meg, hogy eltussolunk mindent, hanem attól, hogy van bátorságunk szembenézni a hibákkal. Aki ezt nem érti, az ne városvezetőként, hanem inkább PR-tanácsadóként próbáljon szerencsét – ott még hasznát veheti annak, hogy a problémát nem megoldja, csak csomagolja.

👉 Jogsértés:

A szentesi jegyzőkönyvek tanúsága szerint városvezetők és intézményvezetők a közérdekű bejelentések tartalma helyett inkább a bejelentőt támadták. Ez nem a lakosság érdekeinek képviselete, hanem a gyengék elhallgattatása.

Az a vezető, aki nem képes felfogni, hogy a jelzés köszönetet és vizsgálatot érdemel, alkalmatlan a pozíció betöltésére. Egy város jövője nem attól lesz biztos, hogy a problémákat eltussolják, hanem attól, hogy a legelesettebbeket is megvédik.

Szentes vezetői most bebizonyították, mennyire fordítva ülnek a lovon. Nekem eszembe sem jutna, hogy azt lessem, “ki írta az e-mailt”. A normális reakció az, hogy “miről van szó, hogyan tudok segíteni”. Ez lenne a szociális hivatás lényege.

Aki ezt nem érti, az nem a lakosság érdekeit képviseli, hanem saját sértett büszkeségét. És aki így viselkedik, az alkalmatlan a pozíciójára.

Kiknek a felelőssége?

A valóság

A minimum elvárás

1. Mit mondott Gál Antal?

2. Mit mondott Tankó Zsolt?

3. Mit mondott Berki András?

4. Összefoglalva: milyen jogsértések történhetnek veled szemben ha bejelentesz valamit ?

5. Mi lett volna a kötelességük?

  • A városvezetésnek kötelessége a közbizalom megőrzése. Nem a hírhozót kell üldözni, hanem a panaszt kivizsgálni.
  • A Családsegítő Központ vezetőjének kötelessége az, hogy a legvédtelenebbek mellett álljon ki. Ha ő maga beszél arról, hogy feljelenteni kellene a panasztevőt, akkor nem érti a munkakörének lényegét.
  • A Hajléktalan Szálló vezetőjének pedig nem az a dolga, hogy kríziskommunikációval takargassa a problémát, hanem hogy garantálja: senki nem verhet meg, nem foszthat ki hajléktalant, akit a szállónak kellene védenie.
  • Minden bejelentést alaposan és függetlenül ki kell vizsgálni.
  • A közérdekű bejelentőt védeni kell, nem meghurcolni.
  • A szociális intézmények vezetőinek kötelessége a gyengék védelme. Ha ezt nem tudják vállalni, akkor egyszerű a képlet: nem méltóak a pozíciójukhoz.
  • “Ismeretlen tettes ellen kellene feljelentést tenni, rágalmazásért, hitelrontásért.”
  • “A saját igazáért kell az intézményvezetőnek feljelenteni az e-maileket író hölgyet.”
  • “A rágalmazóról tudják, hogy egy hölgy.”
  • “Fogjanak össze, és a város tegyen feljelentést.”
  • “Át fogja gondolni, tesz-e feljelentést.”
  • “Az e-mail írójának személyét beazonosítják, és az állításait igazolnia kellene.”
  • Kivizsgálni a panaszt, nem támadni a bejelentőt.
  • Biztosítani, hogy a hajléktalanok jelzései pártatlanul, függetlenül kerüljenek ellenőrzésre.
  • Megvédeni  a bejelentőt, hiszen a törvény erre kötelezi az intézményeket.
  1. Közérdekű bejelentő elleni megtorlás (2013. évi CLXV. tv. 11. §).
  2. Becsületsértés: nyilvánosan “rágalmazónak” neveztek, miközben te jogodat gyakoroltad.
  3. Adatvédelem megsértése: a személyedet beazonosították és nyilvánosság előtt megnevezték.
  4. Megfélemlítés: a feljelentéssel való fenyegetés célja, hogy elhallgattassanak, és ne tegyél több jelzést.

Rühesség a hajléktalanszállón –

uzsora a hajléktalan szállón

Scroll to Top