No, emberek, nézzünk már körül!
Harminc év alatt annyit sikerült elérni ebben a városban, hogy az ipari parkból lassan birka-legelő lett, nem munkahely. De a főember ott ül még mindig, mint egy régi rádió: recseg, de újat nem játszik. Bocskai István, ugye. A város „ipari referense”. Hivatalosan is ő intézi az ipari parkot meg az ingatlanokat – legalábbis papíron. A valóságban? Inkább csak fűnyírófelelős. Fejlesztés, beruházás, cégidecsábítás? Ugyan már. Az ipari park úgy üres, mint a disznóól húsvét után.
### A nagy kínai út – vagy inkább kiruccanás közpénzen?
Idén tavasszal aztán jött a nagy trükk.
A polgármester meg Bocskai, no meg pár kiválasztott emberke kiugrott Kínába, nagy titokban, hogy ott majd hoznak valami csodát. Összesen hat nap, repjegy, szálloda, kis költőpénz – városi kasszából, köszönjük szépen! Közel egymillióba fájt az út, miközben itthon 40 embert rúgtak ki, mert hát ugye nincs pénz.
És mi lett az út eredménye?
Semmi. Vagyis egy szándéknyilatkozat, hogy majd talán egyszer egy kínai cég idehozza a gyárat. 800 milliós befektetésről hadováltak, de konkrétum sehol. Nem hogy gyár nincs, még egy nyamvadt alapásás se történt. Hát ezt már a kutya se veszi be, nemhogy a paraszt, aki tíz körömmel kapar, hogy megéljen.
### Papírmunkában nincs hiány – fejlődésben annál inkább
A város honlapja tele van „stratégiákkal”, „programokkal”, „fenntartható tervekkel” – de itt kint a főutcán a járdát se javították meg 10 éve. Mindenről van excel-tábla, csak épp látható eredmény nincs.
Az ipari park helyén gyakorlatilag csak szél jár. Az ottani beruházások inkább úgy néznek ki, hogy két bokrot ültettek, aztán lefotózták, és már ment is a jelentés Brüsszelbe, hogy „felzárkózunk”.
„A pénzek útja nem mindig követhető a nyilvánosság számára, a felelősség gyakran elsimul.”
A város gazdasági helyzete? Egy vicc.
A legfrissebb költségvetés szerint több mint 1,6 milliárd forint a hiány. Nem millió – milliárd! És közben ők utazgatnak, ingatlanokat bérbe adnak ,eladnak , de hogy ebből mi a valódi városi haszon, hát azt senki se tudja megmondani. Csak azt, hogy mindig „valakik” jól járnak. Csak nem mi, akik fizetjük ezt az egész színjátékot.
### A szereposztás megvan – csak a darab nincs kész
Bocskai a főszereplő. Elvileg ő hozza a befektetőket, építi a gazdaságot. A valóságban? Inkább csak papírt tologat, meg pályázatot írogat, amit úgyis „Visszatérő nevek bukkannak fel a sikeres pályázók között – véletlen lenne?”
Ott van Dancsó Erika, Tonomár Zoltán meg a többi „sikerember”. Ágazati központ ide, műemlék oda – az ingatlanok mennek, a pénz jön, csak épp a város nem fejlődik tőle.
– Ami túl szép, az vagy nem igaz, vagy pályázatból van.
– Munkahely nincs, csak Lamour-nap meg kuponozás – hát mire megy ezzel a nép?
– Két dudás egy csárdában nem zenél, főleg, ha egyikük se tud muzsikálni.
– Beruházást ígérni lehet – de az ígéret nem gyár, csak szó.
– Bocskai? Ipari referens – csak ipar nincs, se referencia.
– Kínai út? Inkább egzotikus kikapcsolódás a város számlájára.
– Beruházás? Papíron van. Valóságban – sehol.
– Városi kassza? Üres, mint a bögre, amit a disznó előtt tartanak.
– Lakosság? Csak nézi, ahogy viszik, ami még maradt.
„Szentesen mostanában a fejlődés olyan, mint a pálinkafőzés papír nélkül: mindenki tudja, hogy van, csak senki se látja, hogy készül.”
Összeférhetetlenségi kockázatok Szentesen?
——————————————
### Személyek és szerepek – ami már önmagában kérdéseket vet fel
Név
Szerep / kapcsolat
Dancsó Erika
Ágazati Képzési Központ (ÁKK) vezetője – pályázati pénzek kezelése
Tonomár Zoltán
Vállalkozó: vendéglátás, marketing, ingatlanhasznosítás
Bocskai István
Szentes ipari referense – városi ingatlanok és beruházások kezelője
### Lehetséges összeférhetetlenségi pontok
– Dancsó Erika közpénzt kezelő intézményt vezet (ÁKK), mely képzéseket, programokat és pályázati forrásokat irányít.
– Bocskai István hivatali szerepéből fakadóan döntési joggal bír városi ingatlanok hasznosításáról, illetve beruházási kérdésekről.
– Tonomár Zoltán – aki több helyi ingatlanban érdekelt – szoros kapcsolatban áll a fentiekkel, és gyakran szereplője pályázati, ingatlanos, illetve vendéglátó-projekteknek.
– A Panoráma vendéglátóhely, az Open Hotel, a volt Tiszti Klub, a DEMÁSZ-iroda és más korábban közvagyonként nyilvántartott ingatlanok nem nyilvános pályázaton keresztül kerültek az érdekkörükbe – legalábbis erre nincs nyilvános dokumentáció.
### 💰 Különösen gyanús ügy: a Művelődési Ház esete
A helyi pletyka szerint:
– A Művelődési Ház (műemléképület) ideiglenesen Tonomárék érdekkörébe került.
– Ezt követően egy 40 millió forintos pályázati támogatásra pályáztak felújítás céljából.
– A támogatás megszerzése után az épület visszakerült az önkormányzathoz – nem világos, mi történt a pénzzel, történt-e érdemi felújítás.
### Jogilag feltehető kérdések – nyilvánosan, közérdekből
1. Ingatlanhasznosítás
– Milyen feltételekkel kapták meg az említett vendéglátóhelyek, ingatlanok?
– Volt-e nyilvános pályázat, versenyeztetés?
– Készült-e értékbecslés?
– Mely testületi döntések, jegyzőkönyvek alapján történt a hasznosítás?
2. 40 milliós pályázat (Művelődési Ház)
– Ki volt a pályázó, pontosan mire kapták a pénzt?
– Mi valósult meg az épületben?
– Ha visszakerült az épület az önkormányzathoz, miért, milyen jogcímen, és a pénzzel mi lett?
3. Összefonódás gyanúja
– Bocskai István oktatói vagy tanácsadói szerepe az ÁKK-n belül összeférhet-e a városi pozíciójával?
– Az ÁKK-nál futó képzésekhez és lehetőségekhez ugyanazok a gazdasági szereplők férnek-e hozzá újra és újra?
### Miért fontos ez?
A közpénzből, közvagyonból működtetett rendszerek esetében az alapelv az átláthatóság, verseny és egyenlő hozzáférés. Ha ugyanaz a kör kerül előnybe, mindig pályázat nélkül, akkor:
– a közvagyon magánzsebbe kerül,
– a verseny kiiktatódik,
– és a választópolgárok jogosan kérdőjelezik meg az önkormányzat működését.